A Fobosz-Grunt orosz űrállomás lezuhanásáról - 15 órával az esemény után - adott ki közleményt az orosz űrügynökség. A Roszkoszmosz sajtószolgálata az orosz hadsereg kozmikus védelmi csapatainak a lezuhanást követő percekben kiadott jelentését idézi és megerősíti az abban foglalt időpontot, valamint a helyszínt. A jelentés szövege az alábbi:

„A Roszkoszmosz prognózisának megfelelően a Fobosz-Grunt űreszköz 2012. január 15-én megszűnt létezni.

Az űrállomás maradványai a Roszkoszmosz által korábban előre jelzett időintervallumban, azaz moszkvai idő szerint 21.40 óra és 22.10 óra között hullottak le, mégpedig a korábban feltételezett, 1097-ik Föld körül megtett fordulat során, a Csendes-óceán déli régiója, Dél-Amerika és az Atlanti-óceán által övezett térségben.

Az orosz kozmikus védelmi felderítő központ adatai szerint az űreszköz 21.45 órakor (moszkvai idő) a Csendes-óceán térségében megszűnt létezni és a tény megfelel a Roszkoszmosz által előre jelzetteknek. A Fobosz-Grunt becsapódásának térségében nincsenek vizuális és egyéb ellenőrzési eszközök. Ezzel együtt, a világűr ellenőrzését végző műszerek révén nyert adatok azt jelzik, hogy az űrállomás már nincs a világűrben”.

MJ

Az orosz tájékoztatási eszközök hétfő délig nem tettek közzé hivatalos jelentést a kudarcot vallott Fobosz-Grunt űrállomás maradványainak becsapódásáról. A Roszkoszmosz orosz űrügynökség a témáról sokatmondóan hallgat. Bizonyos, hogy egyelőre nem érkeztek hírek a visszahullott darabok okozta károkról, valamint az, hogy egy orosz hadügyi szóvivő szerint a Csendes-óceánba estek az űreszköz maradványai.

Több, mint 12 órán át azután, hogy a Fobosz-Grunt űrállomásnak a Föld légterébe kellett belépnie, a Roszkoszmosz orosz űrügynökség hivatalos honlapján ez a felirat volt olvasható:

Информация для посетителей сайта:

Виртуальный сервер не существует или временно не функционирует.

Информация для владельцев сайта:

Пожалуйста, свяжитесь со службой технической поддержки: (495) 772-97-20, Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Vagyis arról értesítették az érdeklődőket, hogy a „virtuális szerver vagy nem létezik, vagy ideiglenesen nem üzemel”. Magyarán a több száz ezer internetező hiába szeretett volna bármit is megtudni az állítólag 21.59-kor (moszkvai idő) lezuhant űrállomásról, az nem sikerülhetett. Nem jártak nagyobb sikerrel azok sem, akik a United States Strategic Command (USSTRATCOM) www.stratcom.mil honlapját keresték fel. A két kozmikus világhatalom megfigyelő-követő szolgálatai felmondták a szolgálatot.

A Roszkoszmosz, mint a hivatalos információ letéteményese egyébként még két órával a becsapódás előtt is lelkiismeretesen frissítette az információit, sőt újabb és újabb térképeket is közölt a lehetséges becsapódási helyszínekről. Majd ettől kedve se kép, se hang… A legnagyobb meglepetést az okozza, hogy a Roszkoszmosz időközben felélesztett honlapjának címoldalán hétfő délig nem jelent meg hivatalos közlemény a Fobosz-Grunt sorsáról.

Az aeromagazin.hu elsődleges hírforrásként alapvetően a Roszkoszmosz híranyagaiból adott tájékoztatást. Elemzői vélemény szerint a Fobosz-Grunt fiaskója nyomán szemmel láthatóvá vált az orosz kozmikus szervezeteken belüli rivalizálás. A hadügyi szóvivő idézett bejelentése, miszerint a Chiléhez tartozó Wellington-szigettől 1250 kilométerre nyugatra zuhantak a Csendes-óceánba az űreszköz maradványai, szokatlan az orosz tájékoztatásban. A közlemények házigazdája eddig a Roszkoszmosz volt, utolsó előrejelzései következetesen az Atlanti-óceánt jelölték meg helyszínként. A vasárnap esti történések nyomán megannyi talányos kérdés maradt megválaszolatlan. Mind azon által a legfontosabb az, hogy mikor derül ki a Fobosz-Grunt misszió kudarcának a valós oka?

Meruk József

Fotó: Thierry Legaut

Ellentmondásos hírek érkeznek a Fobosz-Grunt űrállomás maradványainak vasárnap este történt lezuhanásáról. A Ria-Novosztyi orosz sajtóügynökség az orosz rakétaiprból származó értesülésre hivatkozva az Atlanti óceánt, az orosz hadügyminisztériumra hivatkozva pedig a Csendes-óceánt említi.

A hadügyi forrás nem más, mint Alekszej Zolotuhin ezredes, a kozmikus védelmi csapatok szóvivője, aki szerint a Csendes-óceánba hullottak a Fobosz-Grunt darabjai, mégpedig Wellington szigetétől 1250 kilométerre nyugatra.

(meruk)

Az orosz űrügynökség vasárnapi közleménye szerint moszkvai idő szerint 21.30 és 23.30 óra közötti intervallumban várható a Fobosz-Grunt űrállomás maradványainak becsapódása. A Roszkoszmosz adatai azt jelzik, hogy az űreszköz jelenleg 87 perc alatt tesz meg egy fordulatot a Föld körül és folyamatosan süllyedő pályán halad. A becsapódás újabb valószínűsíthető helyét az óceánon az alábbi térkép jelöli:

http://www.roscosmos.ru/main.php?id=2&nid=18564

A legfrissebb hivatalos közlemény szerint az űreszköz pályájának legtávolabbi pontja a Földtől 133.3 km, legközelebbi pontja 113.8 km. A becsapódás körzetének lehetséges középpontja az Atlanti-óceánon, Közép-Amerika térségében van. A várható becsapódási időpont (moszkvai idő szerint) 22.08 óra.

Az aeromagazin.hu folyamatosan beszámolt a 2011. november 9-én indított űrállomás útjáról. Mint emlékezetes, az űreszköz a Föld körül pályára állt, ám onnan nem vett irányt a Mars felé, mivel máig kiderítetlen meghibásodás történt. A 15 éves előkészületek nyomán a kudarc felbecsülhetetlen károkat okoz Oroszországnak és a nemzetközi tudományos kutatásoknak. Az orosz hatóságok az elmúlt napokban állandóan pontosított adatokkal segítették  a  különböző államok katasztrófa elhárító szolgálatait a becsapódás miatt esetleg bekövetkező rendkívüli helyzetek megelőzésében.

Meruk József

A Roszkozmosz orosz űrügynökség pénteken két közleményben is foglalkozott a novemberben indított, ám a Mars felé vezető célpálya helyett süllyedő, Föld-körüli pályára állt orosz űrállomás földi légkörbe való becsapódásának körülményeivel. A módosított előrejelzés szerint az űreszköz egyes darabjai várhatóan Argentína partjaitól több száz kilométerre, nemzetközi vizeken érhetik el a földfelszín

http://www.roscosmos.ru/main.php?id=2&nid=18551 ÚJ TÉRKÉP ITT!

A Roszkoszmosz pénteki jelentései pontosították a két nappal korábbi prognózist, egyszersmint tudatták, hogy a további pontosítás a vasárnapra előre jelzett, most Argentína közelébe várt becsapódást megelőző 24 órában lehetséges. Az orosz űrkutatási szervezetek ugyan nem tudtak rádióutasításokat eljuttatni a meghibásodott űrállomásra, ám folyamatosan követik az űreszköz mozgását. Az orosz tudományos kutató-elemző központ tájékoztatja a folyamatokról az ENSZ együttműködő nemzetközi és nemzeti szervezeteit. Oroszországban készenléti beavatkozó csoportot hoztak létre arra az esetre, ha a becsapódás orosz területen történne. Az orosz külügyminisztérium feladata más országok tájékoztatása.

Az aeromagazin.hu az elmúlt két hónapban folyamatosan tudósított  az orosz űrmisszió történéseiről és elemző írások sorozatát közölte az orosz kozmikus ágazatot ért kudarcok tudományos-műszaki és társadalmi hátteréről.

Meruk József

A meghibásodás miatt földkörüli pályán keringő orosz űrállomás maradványai a Föld sűrű légkörét várhatóan a 2012. január 6-19. közötti időszakban érhetik el. Az orosz űrhivatal közleménye szerint a kobalt-57 radioizotópot tartalmazó egyik tudományos műszerben 10 mikrogramm tömegű sugárzó anyag van, s a csekély mennyiség nem okozhat radioaktív szennyeződést

A 2011. november 9-én, Bajkonurról  indított Phobos-Grunt űrállomás – amint arról az aeromagazin.hu folyamatosan hírt adott – eddig ismeretlen okból nem indult el a Mars irányába, hanem Föld-körüli parkoló pályára állt. Az űreszköz nem reagált a többször megkísérelt kapcsolatlétesítő jelekre. A Roszkoszmosz orosz űrhivatal pénteken közleményben tudatta, hogy vizsgáló bizottság jött létre az értékes tudományos eszközt ért kudarc okainak kiderítésére. A testület élére az állami Rosztyehnologija korporáció tudományos-műszaki tanácsának elnökét, Jurij Koptyevet nevezték ki, tagjai az űripar, a tudományos akadémia és a hadügyminisztérium képviselői. A vizsgálat előzetes eredményeinek elkészítését 2012. január végére írták elő.

 A Földtől jelenleg maximum 270 km távolságban keringő kozmikus szerkezet az atmoszféra sűrű rétegét várhatóan 2012. január 6-19. között éri el. Az űreszköz pályájának adatait naponta ellenőrzik az orosz légi- és kozmikus védelmi csapatok. A becsapódás helyét a történés előtt néhány nappal tudják megjelölni. Az orosz űrhivatal közleménye szerint a kobalt-57 radioizotópot tartalmazó egyik tudományos műszerben 10 mikrogramm tömegű sugárzó anyag van, s a csekély mennyiség nem okozhat radioaktív szennyeződést.

A becslések szerint az űreszköz keményebb ötvözött anyagából 20-30, összesen 200 kg tömegű darab érheti el a Föld felszínét. A jelentős mennyiségű üzemanyag maradéktalanul megsemmisül az atmoszféra sűrű közegében, 100 km magasságban.

A meghibásodott űrállomás fékeződésének dinamikája a földi légkör számtalan tényezőjétől függ, az emberi irányítás, beavatkozás a folyamatba nem lehetséges. A hivatalos orosz közlemény utal arra is, hogy a legfőbb tényező az atmoszféra sűrűsége, amelyre meghatározó befolyással van a naptevékenység.

Meruk József

Fotó: Roszkozmosz

Telemetriai adatok érkeztek az orosz bolygóközi állomásról csütörtök folyamán a Bajkonuron lévő követő pontra. A Phobos-Grunt projekt folytatása azonban, az átrepülési „ablak” bezáródása miatt aligha jöhet szóba.

Hivatalosan megerősítették az Interfax hírügynökségnek, hogy kora délután kódolt telemetriai jeleket fogott Bajkonur az űrállomásról. Az adatok feldolgozása megkezdődött. Az általában igen szűkszavú Roszkoszmosz az értesülést megerősítette: „Szakembereink értékelik a beérkezett információt” – közölte Alekszej Kuznyecov, az orosz űrhivatal sajtófőnöke.

„Ha nem csak mi hallhatjuk az űreszközt, hanem az is képes lesz utasítások fogadására, akkor reálisan elképzelhető a biztonságos irányítása és nem esik majd irányíthatatlanul a fejünkre” – jelentette ki Jurij Karas, a Ciolkovszkij nevét viselő orosz űrkutatási akadémia levelező tagja. Kérdésekre válaszolva azt is közölte, hogy a Phobos-Grunt szputnyik eredeti célját, a Mars holdjának kutatását aligha valósíthatják meg, mivel az „ablak” bezárult, vagyis a bolygóközi pályára vezénylés optimális időpontja elmúlt. Az űrállomáson immár nem elegendő a hajtóanyag az expedícióra. Az sem lehetséges, hogy másik égitesthez irányítsák ezt a szputnyikot, mivel az egész projekt a Phobos-ra lett megtervezve.

M. J.

A Roszkoszmosz hivatalosan megerősítette, hogy az Európai Űrkutatási Hivatal (ESA) ausztráliai megfigyelő pontján sikerült fogni az orosz Phobos-Grunt bolygóközi állomás jeleit. Ez arra utal, hogy az űreszköz  vélhetően üzemképes. Orosz szakemberek teóriái szerint akár az amerikaiak is ludasak lehetnek az űrállomás programjának megtorpanásában.

A jelenleg a Föld körül parkoló pályán keringő Phobos-Grunt orosz űrállomás programjának megbénulásáról a Roszkoszmosz orosz űrkutatási hivatal egyelőre nem adott ki tényfeltáró magyarázatot. „Egyszerűen nem értjük, hogy mi történik” – jelentette ki a 2011. november 9-i startot, majd az elmaradt Mars-pályára állást követően Vitalij Davidov, a hivatal elnök-helyettese. Újságírók előtt úgy fogalmazott, hogy az ok bármi lehet, akár a leghihetetlenebb dolog is. „Valami nem egészen gömbölyű nálunk” – jegyezte meg.

Mind orosz, mind pedig amerikai szakértők már a Phobos-Grunt elveszítéséről is beszéltek. Az egyetlen parányi biztató jel az EKA Perth környékén lévő megfigyelő pontjáról jött hír, miszerint fogták az űrállomás jeleit. Az oroszok a rövid rádió láthatósági periódusokban eddig nem tudták befogni ezeket a jeleket.

Megjelentek az első komoly vádak is, amelyek az amerikaiak ármánykodását vélelmezik a történtek hátterében. Nyikolaj Rogyionov altábornagy, aki nyugállományba vonulása előtt a rakétatámadásokat előrejelző-riasztó csapatokat vezényelte, csütörtökön azt állította, hogy a bolygóközi állomás automatikáját   Alaszka felett a nagyteljesítményű amerikai radarok sugárzásával összefüggő külső hatás érte. „Félő, hogy a radarok elektromágneses sugarai hatottak a mi űrszondánk irányító rendszerére” – mondta a generális. Az aeromagazin.hu felhívja a figyelmet arra, hogy Rogyionov bizonyára a HAARP rendszert emlegette, amelyről helyenként már „időjárás-befolyásoló fegyverként” is értekeznek.

Kijózanító tárgyszerűséggel reagált a fentiekre Jurij Karas, a Ciolkovszkij nevét viselő orosz űrkutatási akadémia levelező tagja. A tudós szerint „Amint elromlik, eltörik nálunk valami, azért mindjárt az amerikaiak a felelősek”. Az Orosz Hírszolgálatnak (Russzkaja Szluzsba Novosztyej) kifejtette: ”Jól ismert ez a képlet. Iparági vezetők, hadügyi intézmények főnökei a saját ostobaságukat és szakértelmük hiányát akarják így igazolni.” Karas az űrállomással előállott rendkívüli helyzet okát abban látja, hogy „képtelenek vagyunk megfelelően dolgozni és felelni azért, amit alkotunk”.

A dolgok jelenlegi állása szerint a Phobos-Grunt jelei kódolt alakzatban foghatók. Nem hivatalos források arra utalnak, hogy megkísérlik a kódolatlan jeladásra való utasítást továbbítani az űrszondára. Az állomáson egyébként az átrepülő modul jeladója működik, ami bizonyossá teszi, hogy megfelelő energiaforrás táplálja a berendezéseket. Mindebből azonban nem lehet következtetni a fedélzeti irányító rendszer állapotára.

Meruk József

Fotó: Roscosmos

Az orosz-amerikai legénység két nappal a Bajkonurról történt indítás után, percnyi pontossággal érkezett meg szerda reggel a nemzetközi űrállomásra. Az immár hat fős csapatra számtalan tudományos és műszaki feladat vár, így munka a világűrben, az állomáson kívül, átdokkolás, rakodás. Az egyik teherűrhajó augusztusi elvesztése, valamint a Phobos-Grunt expedíció projektjének megtorpanása után fontos az ISS program folytatódása.

A Phobos-Grunt bolygóközi űrállomás megmentése még januárig elképzelhető – mondta Vlagyimir Popovkin, a Roszkoszmosz vezetője. Azt is elmondta, hogy az űrállomás addig nem süllyed a Földtől 180 kilométernél közelebbi pályára. Rámutatott, hogy a sűrűbb légrétegekbe érkezve az üzemanyaggal tele töltött kozmikus szerkezet megsemmisül. Az orosz űrkutatás rendszerhibáiról szóló sorozatunkban alább az űreszközök biztosításának hátterét mutatjuk be.

Miközben az amerikaiak már keresztet vetettek az orosz Phobos-Grunt expedícióra és orosz szakemberek is esélytelennek mondják a Mars felé tovább indulni képtelen missziót, az orosz űrhajózási ügynökség nyitva hagyja a folytatás lehetőségeit. Popovkin mégoly óvatosan is arra utalt, hogy próbálkoznak a bolygóközi állomással kapcsolatot teremteni, ám ez eddigi nem sikerült.

Az aeromagazin.hu szakírója éppen az orosz űrkísérletek biztosítási összefüggéseit értékelve hívja fel a figyelmet arra, hogy a projektek gazdáit szigorú szerződéses kötelezettségek is terhelik. Alaposan dokumentálniuk kell a meghibásodások műszaki okait, továbbá azt is, hogy minden lehetséges eszközzel megpróbálkoztak az űrállomás épségének megőrzéséért és a tudományos program folytatásáért. Ugyancsak nagy jelentősége van a Földre visszahulló darabok okozta károk megelőzésének. Vagyis, ha a Phobos-Grunt projekt orosz és külföldi résztvevői már most veszni látják a méregdrága kozmikus expedíciót, akkor is a lehetetlent kell megkísérelniük – a biztosítók szempontjából is.

 Az orosz kozmikus biztosítási rendszerre a figyelem 2011. február elején irányult különös intenzitással, amikor a Geo-IK-2 program meghiúsult. Csakhogy a Rokot hordozórakéta az előírásoknak megfelelően elvégezte a feladatát, ám a Geo-IK-2 szputnyik az orosz hadügyminisztérium „új és titkos” fejlesztése volt, s emiatt nem lehetett biztosítása, így a kár megtérítéséről se lehetett szó. Annyi bizonyos, hogy a baleset okait az orosz védelmi minisztérium és a Roszkoszmosz közösen vizsgálta. Azóta is leállt a Rokot hordozó rakéták indítása. Tudnivaló, hogy korábban 17 alkalommal indítottak ilyen rakétát és egyetlen egyszer történt meghibásodás.

Az allinsurance.ru oldal információi szerint az idén februárban történt indításkor két kockázatra kötöttek biztosítást. Az egyik a starthelyen okozott károk eshetőségére vonatkozott. Csakhogy a start szabályos volt és így károkozás aligha történhetett. A starthely becsült értéke egyébként megegyezik a mindenkori könyv szerinti értékkel. A másik biztosítható kockázat a harmadik személyekkel szemben viselt felelősség, amely a hordozórakéta első fokozatának működésekor lép fel. A hagyományok szerint ez többszáz millió rubel értékű felelősségbiztosítást jelent. A Rokot esetében tehát sem az első, sem a második biztosítási kockázat területén nem történt káresemény.

Ugyanezen a honlapon olvasható az orosz kozmikus biztosítás egy másik példája, a három GLONASSZ szputnyik tavaly decemberi lezuhanása kapcsán. Az orosz helyzet meghatározó rendszer holdjai legalább 2,5 milliárd rubelt (cca. 17,5 Md forint) értek. Idén márciusban, a Golorsz Rosszii (Ooroszország Hangja) rádióállomáson hangzott el az a bejelentés, miszerint az újabb GLONASSZ szputnyik biztosítási díjait, (a startot kétszer is elhalasztották), a Roszkoszmosz orosz állami űrhajózási ügynökség vállalatainak nyereségéből fizették. Perminov akkori Roszkoszmosz felelős elmondta, hogy azért köthettek biztosítást a szputnyikra, mert kísérleti példány volt és kivételesnek számított. „Összekapartuk rá a pénzt, hogy biztosítva legyen”. A szakember az állami űreszközök biztosítását „fájdalmas kérdésnek” nevezte. Elmondta, hogy az egész világon működik a startok civilizált biztosítása. Oroszországban nincs törvényi háttere a szputnyikok biztosításának. A Roszkoszmosz három éve előkészítette három változatban az erről szóló törvényjavaslatot, a Duma elé került, de a törvényhozásban a pénzügy-minisztérium nem támogatta. Így hivatalosan egyetlen kopejkánk sincs biztosításra – mondta az űrkutatási szakember. – Bírálni ezért persze lehet bennünket, de ettől még nem lesz pénzünk – tette hozzá.

A Roszkoszmosz a hírek szerint nem adta fel. Újabb erőfeszítéséket tesz az áldatlan biztosítási helyzet megváltoztatására. A tét az állami tulajdonú űreszközök kockázati biztosítása. A kereskedelmi célú, magánmegrendelőktől kapott megbízások szputnyikjait a megrendelők maguk biztosítják.

Idén február végén, Szergej Ivanov orosz miniszterelnök helyettes, volt hadügyminiszter felszólította a Roszkoszmoszt az összes állami űrszerkezet biztosítására – olvasható az allinsurance.ru oldalon. A politikus azt is közölte, hogy a biztosításokat piaci díjakért, közvetítők nélkül kell megkötni. A dolgok akkor ennyiben is maradtak.

Az aeromagazin.hu sorozatának 3. részében az orosz űriparban foglalkoztatott mérnökök és tudósok képzésének rendszerhibáit világítjuk meg

Meruk József

Fotó: NASA, Roscosmos