2024 március 29

RSS Facebook

2011. november 30. szerda, 13:19

Optimalizálás, környezetvédelem, takarékosság

Értékelés:
(1 értékelés)


Talán ez az a három fogalom, amely a legtöbbször elhangzik manapság a polgári légi közlekedés kapcsán. A prioritások tekintetében ugyanis ezek azok a szakterületek, amelyekre a legnagyobb hangsúlyt fordítják napjainkban a repülőgépgyártók, az üzemeltető légitársaságok és a repülőterek. Ezek közül is az Air France légitársaság az, amely úttörő szerepet vállal ebben a folyamatban. Nem csoda, ha 2011-ben ágazatvezetőnek választották az Air France-KLM csoportot a vállalati társadalmi felelősségvállalás területén, méghozzá immár hetedik alkalommal az „utazás és szabadidő” ágazatban.






A világon elspként az Air France légitársaság teljesített egy olyan járatot, méghozzá 2011. október 13-án, amelynek a szén-dioxid-kibocsájtása minden korábbi hasonló próbálkozásnál alacsonyabb szintű volt. Ez az eredmény három különféle összetevő együttes hatásának volt köszönhető. Egyrészt olyan üzemanyagkeverékkel repültek, amelynek az egyik fele hagyományos kerozin, a másik fele pedig bioüzemanyag volt. Emellett a járat teljes útvonalát optimalizálták, és jelentős mértékben lecsökkentették a repülőgép önsúlyát.

Ezekkel a lépésekkel azt demonstrálta a francia nemzeti légitársaság, hogy elkötelezett a környezet védelme terén, és mindent megtesz annak érdekében, hogy ne folytatódjon Földünkön a klímaváltozás, és jelentős mértékben csökkenjen azon káros anyagok kibocsájtása, amelyek erőteljesen befolyásolják az üvegházhatást.

Az október 13-ai járat kiváló példa volt arra, hogy az Air France bemutassa: tudatos lépésekkel, megfelelő fejlesztésekkel egy légitársaság is igen hatékony módon tehet környezetünk védelme – például a szén-dioxid-kibocsájtás csökkentése – érdekében, rövidebb és hosszabb távon egyaránt.

Az említett újdonságok egyik fő emele a kevert üzemanyag használata volt, vagyis az, hogy ötven százalékban alkalmaztak hagyományos kerozint és szintén ötven százalékban bioüzemanyagot. Az AF6129-es járat – amely 1 óra 20 perc alatt repült Toulouse Blagnac nemzetközi repülőteréről Párizs-Orlyra – egy A321-es típusú repülőgéppel teljesítette az útvonalat, amelynél a kibocsájtott emisszió értéke 54 gramm CO2/utaskilométer volt. A járaton olyan bioüzemanyag-keveréket alkalmaztak, amelynek az alapja hidrogénezett használt növényi olaj volt. Ezt keverték össze a hagyományos szénhidrogén lepárlásából származó kerozinnal. A növényi alapú bioüzemanyag egy olyan hosszú távon fenntartható megújuló energiaforrás, amelynek nincsenek negatív környezeti és társadalmi hatásai, mivel az emberek által elhasznált növényi főzőolaj az alapja, így az előállítása nem befolyásolja negatívan sem az élelmiszeripart, sem pedig a meglévő ivóvízkészleteket.

Azt a kerozint, amelyet a kísérleti A321-es járathoz használt az Air France, a toulouse-i Airbus gyár szállította, garanciát vállalva az üzemanyag megfelelő minőségére.

Az Air France egyébként már évek óta elkötelezett híve az újrahasznosítható bioüzemanyagokkal kapcsolatos kutatásoknak és fejlesztéseknek. 2008. szeptember 25-én például olyan kormányoktól független szervezetekkel írt alá megállapodást ezzel kapcsolatban, mint a WWF vagy a Természeti Erőforrások Védelmi Tanácsa (NRDC). Az Air France-KLM csoport emellett tagja az RSB-nek is, az egyik olyan bioüzemanyag-gyártást ellenőrző rendszernek, amelyet 2011 júniusában az Európai Bizottság is elismert.

A sikeres környezetbarát repülés másik fontos eleme az volt, hogy optimalizálták az út során a gép repülési paramétereit, vagyis a pilóták és a légiforgalmi irányítók együttműködésének köszönhetően a repülés minden fázisában a legoptimálisabb gazdasági mutatókkal repült az A321-es, természetesen a repülésbiztonság maximális fenntartása mellett. Amennyiben minden ilyen repülés alkalmával ezeknek az eljárásoknak a betartásával repülnének az ingajáratok, akkor a repülőgépek évente 11 ezer tonnával kevesebb szén-dioxidot bocsájtanának ki. Ezen kívül számos más olyan módszert is be lehetne vezetni, amelyek révén még tovább csökkenhetne a károsanyag-kibocsájtás. Ilyen többek között például az, hogy a földön nem a gép kerozinnal működő segédhajtóművét használnák a légkondíciónáló rendszer működtetésére, hanem földi elektromos generátorokat. Ezen kívül a leszállás után a két hajtóműves gépek kikapcsolnák az egyik gázturbinájukat és csak a másikkal gurulnának az állóhelyig.



Ezt az eljárást egyébként már használják is az Air France pilótái, amikor a párizsi Charles de Gaulle vagy az Orly repülőtéren gurulnak, igen komoly kerozinmennyiséget megtakarítva a légitársaságnak.

Tovább javítja a gépek gazdasági mutatóit, illetve csökkenti a szén-dioxid-kibocsájtást, ha a felszállást követően megszakítás nélkül emelkedik a gép az utazómagasságára, illetve folyamatos süllyedéssel éri el a kifutópályát a leszállás során. Emelkedéskor ugyanis több üzemanyagot fogyaszt a gép, ha időszakosan meg kell állnia a különböző repülési szinteken. De ilyenkor megnő a gépek zajterhelése is, például amikor az emelkedés folytatásához gázt kell adniuk a pilótáknak. Az Air France folyamatosan együttműködik a francia légiforgalmi irányítással (DGAC) annak érdekében, hogy a lehető legoptimálisabb emelkedési és süllyedési eljárásokat kaphassák a gépeik, amennyiben azt az adott forglami helyzet lehetővé teszi a számukra.

Annak érdekében, hogy minél kisebb legyen az emisszió egy repülőút során, a járatok tervezésénél azt is figyelebe vették, hogy a két célállomás között a lehető legrövidebb útvonalon, a legkedvezőbb utazómagasságon repüljenek a gépek. Ennek köszönhetően további tízszázalékos megtakarítást lehet elérni a hagyományosan, rutinszerűen üzemeltetett járatokkal szemben.

Az első ilyen optimalizált útvonalú transzatlanti járatot 2010. április 6-án teljesítette az Air France egyik repülőgépe, s ezt követően azóta is minden nap végrehajtják a járattervezők az optimális útvonal és a legkedvezőbb repülési magasság kiszámítását. Így repülnek például naponta az AF A380-as repülőgépei Párizs Charles de Gaulle repülőtere és a New York-i JFK között. Egy-egy ilyen járat esetében akár 3–5 tonnával is kevesebb CO2 kerül a levegőbe, köszönhetően annak a koordinációnak, amelyet a légiforgalmi irányítókkal egyeztetve végeznek a gépek számára.

Nagyon fontos eleme a tudatos környezetvédelmi lépéseknek az is, hogy jelentős mértékben csökkentik a gépek felszállósúlyát. Egy kilogramm súlycsökkentés ugyanis 80 tonnával kevesebb szén-dioxid-kibocsájtást eredményez éves szinten! A történelmi jelentőségű Toulouse–Párizs járat esetében ez azt jelentette, hogy az A321-es gép fedélzetén többek között olyan új, ergonómikusabb – és kényelmesebb – utasüléseket használtak, amelyek 40 százalékkal könnyebbek, mint az egyfolyosós gépek ma használatos hagyományos ülései. Ezek beépítésével nem csak az ülések közötti távolság nőtt meg, hanem azt is sikerült elérni, hogy a gép évi 1700 tonnával kevesebb üzemanyagot fogyasszon.

Emellett azt is felülvizsgálta az Air France, hogy melyek azok a fedélzeti tárgyak és eszközök, amelyeknek a tömege szintén csökkenthető. A fejlesztések nyomán a gépek önsúlyát 2006 és 2012 között mintegy 15 százalékkal sikerült csökkenteni, cspán azzal, hogy könnyebb tálcákat és poharakat, étel- és italhordó kocsikat, szőnyegeket és tárolódobozokat rendszeresítettek a gépek fedélzetén. Eközben digitalizálták és hordozható számítógépekre telepítették a pilótafülkében használt, korábban papír alapú repülési dokumentációt, amivel szintén komoly súlycsökkenést értek el.

Nagyon fontos része a környezettudatos gondolkodásnak az is, hogy az Air France rendelkezik az egyik legmodernebb és legracionálisabb flottával Európában, de még a világon is. A hosszú távot repülő gépek átlagéletkora 8,9 év, míg a rövidebb és közepes hosszúságú útvonalakon használatos gépeké 9,5 év. Ugyanakkor az Air France-KLM csoport hosszú távú flottamodernizációs programjának a részeként 2011 szeptemberében 110 teljesen új, a hosszú távú útvonalakon használatos repülőgépet rendelt. Ezek az új generációs utasszállító repülőgépek 2016-tól állnak majd forgalomba, s ezt követően átlagosan további 15 százalékkal csökken a flotta üzemanyag-fogyasztása, akárcsak a gépek károsanyag-kibocsájtása, valamint az általuk okozott zajterhelés.

Mindezeknek az együttes erőfeszítéseknek köszönhetően az Air France és az Air France-KLM csoport már évek óta vezető szerepet vállal a tudatos környezetvédelemben, s ennek köszöhetően 2011-ben ismét ágazatvezetőnek választották a vállalati társadalmi felelősségvállalás terén.


A. M.

Fotó: Air France