2021. január 1-jén lépett életbe Magyarországon az az európai uniós törvény, amely a pilóta nélküli repülőeszközök működtetésének és repültetésének szabályozására vonatkozik. Az elmúlt több mint fél év során mintegy nyolcezer kérelmező jelezte a hatóság Pilóta Nélküli Légijármű Osztályának a nyilvántartásba vételi igényét. Az új törvényi szabályozással összefüggő tapasztalatokról és a hazai drónrepülésekhez kapcsolódó feladatokról kérdezte az Aeromagazin Réti Tamás Csabát, a Pilóta Nélküli Légijármű Osztály vezetőjét.
– Milyen változást jelentett a hazai pilóta nélküli repülőeszközöket működtetők számára a január 1-jén életbe lépett kötelező érvényű európai uniós drónszabályozás?
– A legfontosabb változást az jelentette a drónokat repültető magánszemélyek és cégek számára, hogy a 2019/945 és 2019/947 EU-s végrehajtási rendeletek kötelezővé tették a drónokat repültető magánszemélyek és szervezetek, illetve a tulajdonukban lévő pilóta nélküli repülőeszközök és modellrepülőgépek, helikopterek nyilvántartásba vételét. Ez alól az új uniós előírás alól csak a 125 grammnál kisebb súlyú eszközök jelentettek kivételt. Ennek kapcsán mintegy nyolcezer nyilvántartásba vételi kérelem érkezett a hatósághoz, amelyek feldolgozása jelenleg is tart. A törvényben meghatározott nyolcnapos elbírási határidőt azonban a nagyszámú kérelem miatt nem lehetett tartani, augusztus végén a kérvények feldolgozottsága már meghaladta a 85 százalékot. Számos kérelmező esetében eddig azért nem tudtuk kiadni a hatósági igazolást a tevékenység nyilvántartásba vételéről, mert vagy nem fizették be a bejelentett pilóta nélküli repülőeszköz kötelező biztosítását, vagy nem adtak meg minden szükséges adatot a nyilvántartásba vételhez, ezért ezeket a kérelmezőket hiánypótlásra szólítottuk fel. Amennyiben a hiányzó dokumentumok is megérkeznek az osztályunkhoz, akkor természetesen igyekszünk minél gyorsabban kiadni a működtetéshez szükséges határozatot.
– Elsősorban magánszemélyek vagy inkább cégek azok, amelyek regisztrálták a drón-jaikat?
– Jelen pillanatban a magánszemélyek vannak többségben, de természetesen akadnak olyan cégek is a kérelmezők között, amelyek kereskedelmi vagy szolgáltatási tevékenységet végeznének a pilóta nélküli repülőeszközeikkel. Fontos tudnivaló, hogy minden regisztrálónak minden drónt érintően be kell adnia a kérelmét, ami lehet egyetlen kérelem is több járműre vonatkozóan, ha az eszközöknek ugyanaz a tulajdonosuk.
– A regisztráción és a kötelező biztosításon kívül mi kell még ahhoz, hogy valaki az uniós és a hazai törvényi előírásoknak megfelelően reptesse a drónját, drónjait?
– A pilóta nélküli repülőeszközök repültetése két nagy kategóriára osztható. Az egyik az Open, amelyen belül szintén van A1-es, A2-es és A3-as besorolás, a felhasználás módjának megfelelően. A másik a Specific kategória, mely azokra a különleges felhasználási területekhez vonatkozik, amelyeknél a drónok üzemeltetése és használata egy légitársaság működési rendjéhez hasonlítható, vagyis olyan szintű engedélyköteles, mint az AOC, azaz Air Operation Certificate egy kereskedelmi légi vállalkozás esetében. A drónokra vonatkozóan LUC (Light UAS Operation Certificate) ennek az engedélynek az elnevezése. Ilyet egyelőre egyetlen cég kapott az Európai Unió-ban, méghozzá egy norvég vállalkozás az ottani légügyi hatóságtól. Ez a cég környezetvédelmi és halgazdálkodási tevékenységet végez Norvégiában a tenger, azaz nyílt víz felett, de első körben csak olyan tevékenységi körre adták meg neki az LUC-t, amelynek során a drónok a kezelőjük látótávolságán belül (VLOS) maradnak. A terv az, hogy amennyiben problémamentesen tud így működni a cég, akkor néhány hónapon belül már arra is megkapja az engedélyt, hogy a drónjai látótávolságon túli területeken (BVLOS) is tevékenykedhessenek.
– Magyarországon igényelt-e már cég LUC-t?
– Több olyan drónos vállalkozás is van idehaza, amelyek tevékenységi köre érintheti az LUC engedélyhez kötött működést. Ilyenek lehetnek a földméréshez, agrártevékenységhez, drónos permetezéshez, elektromos távvezeték-, olajvezeték-ellenőrzéshez köthető munkák. A magyar hatóság jelenleg még nem adott ki ilyen LUC engedélyt hazai kérelmezőnek.
– Bizonyos kategóriájú drónok esetében már az is engedélyhez vagy vizsgához kötött, hogy valaki repteti őket. Hogyan áll a szabályozásnak ez a része?
– A drónokat működtető pilótáknak valóban szükséges olyan online tanfolyam elvégzése kategóriától függően, amely lehetővé teszi számukra, hogy hivatalosan repültethessék a drónjaikat. Ezeket az engedélyeket a drónok esetében nem szakszolgálati engedélynek nevezzük, hanem kompetenciatanúsítványnak, amely azt igazolja, hogy a drónt repültető pilóta tisztában van a rávonatkozó jogszabályokkal, a repültetés feltételeivel, azzal, hogy milyen speciális engedélyt köteles kérni, ha ezt igénylő légtérben, helyszínen kívánja használni a pilóta nélküli repülőeszközét. Az oktatást és a tanúsítványok kiadását a Közlekedési Alkalmassági és Vizsgaközpont Nonprofit Kft. végzi.
– Számos panasz érkezett az év eleje óta azzal kapcsolatban, hogy az unió a modellrepülőket is belevette a dróntörvénybe, ami sok modellezőt azért érintett hátrányosan, mert jelentős mértékben megdrágult a modellek biztosítási költsége, ugyanakkor a modellezők teljesen más szabályok és körülmények között repültetik a gépeiket, mint a drónozók.
– Igen, mi is tisztában vagyunk ezekkel a panaszokkal, de sajnos az új dróntörvény egy európai uniós határozat, ezért annak betartása és betartatása minden tagország számára kötelező érvényű. Vagyis Magyarország sem tehet kivételt ez alól a modellezők tekintetében. Mi is tudjuk, hogy a modellezők évtizedeken át művelhették a saját hobbijukat a pilóta nélküli szakágon belül a maguk által kialakított keretek között, ami most gyökeresen megváltozott. Viszont a repülőmodellek esetében is kötelező immár a 250 gramm feletti szerkezetekre vonatkozó biztosítás megkötése. Azzal is tisztában vagyunk, hogy a dróntörvény hatására jelentős áremelés történt a kötelező biztosításoknál. Mi a hatóság részéről továbbra is azon dolgozunk, hogy megpróbáljuk összhangba hozni az uniós jogszabályokat a nemzeti szabályozással úgy, hogy az a leginkább megfeleljen a felhasználók, többek között a modellezők elvárásainak is.
– A hatóságnak nemcsak adminisztratív feladatai vannak, hanem felügyeleti munkája is. Volt-e már szükség arra, hogy hatósági eljárást indítsanak olyan távpilóták ellen, akik megsértették a hatályos jogszabályokat, nem a törvényi előírásoknak megfelelően repültették a pilóta nélküli repülőeszközüket?
– Igen, sajnos volt már rá példa az elmúlt időszakban, hogy szabálysértési eljárást kellett indítanunk olyan drónozók ellen, akik megsértették a drónok repültetésére vonatkozó szabályokat, előírásokat, ezért őket a kivizsgálást követően pénzbírsággal sújtottuk. Elsősorban olyan esetben történt ilyen bírságolás, amikor valaki tiltott légtérben reptette a drónját, majd egy közösségi médiafelületen meg is osztotta az így szerzett adatokat, felvételeket. Ilyen tiltott légtér az Országház, a hazai nemzetközi repülőterek légtere, a paksi atomerőmű és a csillebérci kutatóintézet, hogy csak néhány példát említsek. Ugyanakkor arra is oda kell figyelniük az üzemeltetőknek, távpilótáknak, hogy a repüléseikkel ne sértsék meg a személyiségi jogra, a magántulajdon védelmére vonatkozó szabályokat sem, tiszteletben tartva az állampolgárokat. Vagyis a hatóság a jövőben is kiemelt figyelmet fordít arra, hogy az ilyen szabálysértéseket kivizsgálja, és azzal kapcsolatban is folynak egyeztetések a rendvédelmi szervekkel, hogy egy szabálysértés bejelentése esetén a rendőrség vagy a hatóság indítsa-e meg a szabálysértési eljárást. A mi feladatunk nemcsak az, hogy megfelelő szakmai és jogi környezetet biztosítsunk a hazai dróntársadalom számára a pilóta nélküli repülőszerkezetek működtetésére, hanem az is, hogy a drónokat használókkal szemben ne legyenek kiszolgáltatottak az állampolgárok.
(sajtos)
Cikkünk a Közlekedéstudományi Intézet
támogatásával készült
Fotó:Unsplash