Igen komoly felháborodást keltett a hazai közforgalmi pilóták körében az az írás, amely múlt héten jelent meg az Index hírportálon. A cikk negatív fényben tüntette fel azokat a hazai kereskedelmi pilótákat, akik különféle külföldi, illetve magyar légitársaságoknál dolgoznak azt állítva, hogy a tudásuk csak közelíti a világszínvonalat, de el nem éri azt. Szerkesztőségünk erre reagálva írt egy válasz cikket, amely kapcsán számos köszönő és támogató megkeresést kaptunk azoktól az emberektől, akiket személyesen is érintett a támadás. Ez úton is köszönjük ezeket.
Ugyanakkor a témához kapcsolódóan megkérdeztük a Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatalától, hogy mekkora azoknak a köre, akik hivatásos pilótaként keresik ma a kenyerüket a magyar hatóság által kiállított szakszolgálati engedély birtokában. Mint azt a hivataltól megtudtuk, az LH jelenleg közel ötszáz (480) FCL és Nemzeti ATPL (Air Transport Pilot License) jogosítással rendelkező pilótát tart nyilván, illetve rajtuk kívül még 368 repülőgépes és 62 helikopteres CPL (Commercial Pilot License) jogosítással repülő hajózó is jogosult munkát vállalni a megfelelő szakszolgálati engedély birtokában. Ezek a CPL engedélyek az EASA (Európai Repülésbiztonsági Szervezet) által előírt FCL szerinti jogosítások, amelyeken kívül még 71 merev szárnyú (repülőgépes) és 41 forgószárnyas (helikopter) úgynevezett “Nemzeti” CPL szakszolgálati engedélyt is nyilván tart az NKH LH, amely utóbbi dokumentummal például a csak hazai légtérben repülő mezőgazdasági pilóták végezhetnek munkarepüléseket. Ha ezeket a számokat összeadjuk, akkor kiderül, hogy több mint ezer olyan kereskedelmi pilótaengedélyt tart összességében nyilván a Légügyi Hivatal, amelyeknek a tulajdonosai munkavállalási lehetőségként használják, használhatják a pilóta szakszolgálati engedélyüket. Ugyanakkor egyre több külföldi pilóta növendék is érkezik az országba, akik a sikeres vizsgák után szintén magyar pilótaengedélyt kapnak. A legtöbb ilyen növendék jelenleg Törökországból érkezik a hazai repülőiskolákhoz, s pár tucatnyian vannak közöttük már olyanok, akik szintén megszerezték a magyar CPL jogosítást.
Szintén a témához kapcsolódó információ az is, hogy a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen már idén februártól elkezdődött a kereskedelmi pilóta képzés posztgraduális – szakmérnöki – képzés keretében, azaz olyan hallgatók számára, akik már rendelkeznek műszaki diplomával. Információink szerint az első félévet ennek keretében nyolc hallgató kezdte el a budapesti műszaki egyetemen. Ezzel szemben a Nyíregyházi Egyetemen immár harmadik éve csak diákhiteles képzés van, az államilag finanszírozott lehetőséget megszüntették. De – ahogyan arról mi is beszámoltunk – a jövő évben a Debreceni Egyetemen is indul hivatásos repülőgép-vezető képzés, mint önálló szakirány.
Ugyanakkor a cikkünk kapcsán a felsőoktatási intézményektől arra a pilótaképzésnél sokkal égetőbb és súlyosabb problémára hívták fel a figyelmünket, hogy jelenleg nincs repülőmérnök képzés Magyarországon, mert ilyen szak nincs az országos képzési rendszerben. Magyar Bálint közoktatási miniszter 2005-ben megszüntetett számos kis szakot, így a repülőmérnökit is. Ezt szerették volna a Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatalának a vezetésével a Nyíregyházi Egyetem, a BMGE és a Debreceni Egyetemen összefogásával 2013 év végétől nyíló lehetőség okán visszaállítani, de az ehhez szükséges legfelsőbb szintű támogatás egyelőre még várat magára. Ha viszont nincs önálló repülőmérnöki szak, akkor más szakmák szakirányos képzéseként valósítható csak meg a repülőszakemberek (pilóták, műszakiak, irányítók, stb.) szakmai jellegű képzése. Ez azt jelenti, hogy nem az iparág, vagy az egyébként kötelező európai uniós rendeletek határozzák meg, hogy mit és mennyi ideig tanuljon a hallgató, hanem annak a szaknak az úgynevezett képzési-kimeneti-követelményei. Így például sokkal kevesebb idő jut alapvető fontosságú repülő szakmai tárgyak oktatására, mint az önálló időkben volt, mert azok helyet az adott alapszakon kötelező tárgyakat kell tanítani. (Nyíregyházán például 17 olyan tárgy van, ami nem kell a pilóták és a műszakiak képzéshez.)
Azzal viszont minden szakmai szervezet, azaz a repülő képzéssel foglalkozó felsőfokú szakiskolák, illetve a hazai légiközlekedési vállalkozások és repülő szakmai érdekképviselek is egyetértenek, hogy a fejlődés érdekében egyre sürgetőbb feladat az önálló több szakirányos repülő mérnöki szak újbóli megteremtése, mert ha e tekintetben nem történik hatályos időn belül pozitív változás, akkor a mérnöki szintű repülő műszaki képzésre jelentkezők csak külföldön, a hazai lehetőségeknél jóval drágábban juthatnak diplomához, holott egyre növekvő számban vannak Magyarországon is azok a légiközlekedéshez köthető vállalkozások, amelyeknél elengedhetetlenül szükség van a megfelelő képzettséggel és végzettséggel rendelkező repülőmérnökök szaktudására ahhoz, hogy a légi iparhoz, valamint a kereskedelmi repüléshez kapcsolódó műszaki és szolgáltatási tevékenységgel foglalkozó cégek minden tekintetben megfeleljenek az EASA és az NKH-LH szakmai követelményeinek.
Sajtos Zoltán
Ezúton köszönöm a cikk elkészítéséhez nyújtott szakmai segítséget PhD Dr. Szilágyi Dénesnek, a Nyíregyházi Egyetem docensének
Kompozit szárny készítése az Airbus repülőgépgyár Nantes-i gyáregységében
Fotó: Airbus