2024 március 29

RSS Facebook

2014. július 23. szerda, 16:26

Biztonság és védelem a repülőtereken - Együtt könnyebb Kiemelt

Értékelés:
(0 értékelés)


Utasként csupán a sorban állás és a csomagokért való aggódás jut eszünkbe a repülőtéri biztonságról, s olykor túlzónak érezzük a biztonsági eljárást, amelyben 2007 óta részünk van. Az már csak keveseknek fordul meg a fejében, hogy hány ember, szervezet összehangolt munkájára van szükség ahhoz, hogy biztonságban megérkezzünk a célállomásra. Farkas András, a Nemzeti Közlekedési Hatóság elnökhelyettese, a Légügyi Hivatal vezetője az újragondolt biztonságról, a partnerségről beszél.








– Május 28-án Debrecenben ön is tartott egy prezentációt az NKH Légügyi Hivatal légiközlekedés-védelmi hatósági tevékenységéről. Milyen kiemelt témákról beszélt?

– Röviden azt mondhatnám, hogy a Liszt Ferenc repülőtér elmúlt évéről. Ilyen találkozót, ahol valamennyi társhatóság képviselteti magát, illetve néhány ügyfél is tart előadást, évente tartunk. A résztvevők jól tudják, hogy csak közösen összehangolt stratégiával lehet igazán hatékony a tevékenységünk. Az előadók beszámolnak az eddig végzett munkájukról, az auditok eredményeiről, az aktuális problémákról, kérdésekről, és vázoljuk az előttünk álló év terveit. A tavalyi esztendő kiemelt eseménye a Liszt Ferenc repülőtér ellenőrzése volt, amelyet az Európai Bizottság auditcsapata végzett el. Az audit nagyon sikeres volt, és sok tanulsággal szolgált, ezért is kívántam elsősorban ezzel foglalkozni. A hivatal szemléletének megújítása óta eltelt idő is azt igazolja, hogy amióta szoros az együttműködés a társhatóságok között, és az ügyfelek is partnereknek tekintik a hatóságokat, azóta gördülékenyebben megy minden. Volt egy időszak, amikor többször is része volt hazánk első számú repülőterének a 15-ös cikkely szerinti korlátozásban, de ez mára csupán rossz emlék.

– Ezt minek köszönhetik?

– Az alapokat a hivatal racionalizálása és új munkamódszerei adták. Napi kapcsolatban állunk a repülőtér üzemeltetőjével és valamennyi társhivatallal – ez szavatolja az utasok, a szállítandó áru biztonságát és a védelmi szint folyamatos fenntartását. Az év során – a bizottsági auditot megelőzően – a területek felelősei elvégezték saját auditjaikat a repülőtéren, és az ott észlelt hiányosságok felszámolása során egyetlen fehér folt sem maradt. Így a legutóbbi bizottsági auditon – ahol nyolc ember vizsgálódott öt napon át – már magas szintűnek ítélték a Liszt Ferenc repülőtér biztonságát. Az összehangolt, szervezett munka (az audit) ezután sem állt meg. Ennek eredményeként mire a hivatalos jelentés előírásai szerint idén januárban meg kellett küldeni a javító intézkedések tervét, addigra a jelentés által feltárt apróbb hiányosságokat már korrigálták. Ez nagy haladás, és az új szemléletnek köszönhető. A folyamatos önellenőrzéssel arra törekszünk, hogy ne keletkezhessenek rések a biztonsági területen.

– A lankadatlan éberségen túl vélhetően ez folyamatos tanulást is jelent az érintettek – hatóság, ügyfelek, társhatóságok – részéről.

– Valóban. Nagyon fontos, hogy a hatóság ellenőrei is képzettek legyenek, és a hatósági auditokból az ügyfelek is tanuljanak. Az együttműködésnek köszönhetően mára eljutottunk arra a szintre, hogy a társhatóságok szakemberei számára is ellenőri tanfolyamokat tartottunk, így már összesen kilenc nemzeti védelmi auditor végzi az ellenőrzéseket az ügyfeleknél (mint például a budapesti Liszt Ferenc, a debreceni vagy a sármelléki repülőtéren), és szükség szerint tartanak továbbképzéseket is. Így tudunk lépést tartani az uniós követelményekkel, s így tudjuk a nemzetközi megítélés terén is tartani ezt a szintet. Emellett bevezetjük a hatóság által megkezdett és bevált önellenőrzéshez hasonló módszert a Budapest Airportnál is és más ügyfeleknél is, mert csak ez szavatolja kiegyensúlyozott módon a biztonságos repülést, üzemeltetést. A módszer lényege, hogy folyamatos belső ellenőrzésekkel vizsgálni kell a védelmi rendszert, és ahol hiányosságot észlelünk, azt javítani kell, anélkül hogy megvárnák, hogy a hiányosságokat a hatóság tárja fel.

Az előttünk álló másik kiemelt feladat az, hogy az utasok mellett a teherszállítmányokat is a legmagasabb szintű biztonsággal kezeljék. A személyforgalomban arra kell vigyáznunk, hogy a poggyászokba ne kerülhessen veszélyes dolog, illetve hogy a tartalmukhoz ne férjenek hozzá illetéktelenül.

Ezt a biztonsági láncot a kargónál is fenn kell tartanunk, és ezen a területen még van feladatunk. A biztonsággal most sincs probléma, de az Európai Unió szabályai szerint lehet gyorsabban és költséghatékonyabban is dolgozni ahhoz képest, ahogy a cégek most teszik ezt.

– Ezt miként érhetik el?

– Lehet szerezni ismert és listás szállítói, illetve meghatalmazott ügynök minősítéseket is. Nagy előnye ezeknek a minősítéseknek, hogy a védelmi ellenőrzést csak egy helyen kell elvégezni, és a szállítás során ha illetéktelen nem fér hozzá az áruhoz, akkor ismételt ellenőrzésre nincs szükség. Az ilyen minősítést szerző beszállítócégeknél is védelmi tiszteket kell kijelölni, képezni, illetve védelmi rendszert kialakítani. A védelmi tisztek lesznek az elsődleges kapcsolattartók, illetve ők szavatolják, hogy a feladott áru biztonságos legyen, illetve maradjon. Éves képzéssel biztosítjuk, hogy naprakészek legyenek az uniós követelményrendszerből a kargó területén. A fentiekből is látszik, hogy milyen óriási szerepe van a mindennapjainkban a jó kommunikációnak, a folyamatos képzésnek, valamint az összehangolt munkának és a tervezésnek valamennyi partnerrel.

Cikkünk a Nemzeti Közlekedési Hatóság támogatásával készült! 

Fotó. NKH LH