Ozoli Zoltán mérnök alezredes, az NKH Légügyi Hivatal Állami Légügyi Főosztályának vezető mérnöke 2008 óta foglalkozik állami célú repülésben használt pilóta nélküli légijármű-rendszerek hatósági tanúsítási folyamataival. Magyarországon és az Egyesült Államokban kapott kezelői kiképzést különböző típusú pilóta nélküli légi járművekre. Az itt szerzett tapasztalataira építve a vezetésével egy – az NKH Légügyi Hivatalában létrehozott – szakmai munkacsoport 2014 júliusáig szándékozik elkészíteni a szakmai hátteret a fent említett repülőeszközök polgári alkalmazásának jogszabályaihoz.

– Kezdjük az alapoknál a repülés ezen speciális területével való ismerkedést.

– Drone, UAV/UAS, RPAS, FPV, RC model, a híradásokban rendszeresen hallhatjuk ezeket a kifejezéseket, amelyekben – bár mást jelentenek – egy közös elem van: mindegyik olyan repülőeszközre utal, amelyet a földről irányítanak valamilyen távirányító vagy előre megadott, de változtatható útvonalpontok alapján.

A Drone elnevezést eredetileg a légi célként alkalmazott távirányítású pilóta nélküli légi járművekre használták. Az UAV/UAS (Unmanned Aerial Vehicle/Unmanned Aerial System) pilóta nélküli légi jármű/pilóta nélküli légijármű-rendszer, az RPAS (Remoted Pilot Aerial Systems) távirányítással vezetett légijármű-rendszer. Az FPV (First Person View) a modellrepülés egy speciális területe, ahol a légi járművön elhelyezett, a földi kezelőszemélyzet részére sugárzott és megjelenített élőkép alapján végzik a merev vagy forgószárnyas repülőeszközök irányítását. Az RC model (Remoted Control model) távirányítású modell, amelyet a földi kezelő egy távirányító segítségével általában látótávolságon belül irányít. Általában az UAS és az RPAS a távirányítással történő kézi vezetés mellett alkalmas előre programozott útvonal repülésére is.

– Hol használják ezeket a repülőeszközöket?

– A katonai felhasználás mellett egyre elterjedtebb a civil alkalmazás, mert sok területen könnyíti meg az emberek munkáját. A különböző légi fotózási feladatok mellett használhatók a mezőgazdaságban például permetezésre, állatok megfigyelésére, a meteorológiában pedig különféle légköri jelenségek érzékelésére, ezzel segítve az időjárás-előrejelzést. Új távlatokat nyitnak a közlekedési, sport- és egyéb tömegrendezvények közvetítésénél. További nagy lehetőségeket rejt magában a terhek szállításánál, akár katasztrófa sújtotta területekre, vagy a postai szolgáltatásokban is.

– Mennyire biztonságosak?

– Mint minden új technológia, egy ilyen eszköz használata előtt is tisztában kell lenni azzal, hogy milyen veszélyeket rejthet a környezete számára, gondolva itt többek között a légi közlekedésben részt vevő többi légi járműre, valamint a vízi és szárazföldi közlekedés más szereplőire. Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy az ilyen eszközök használatánál bizonyos esetekben a személyiségi jogok esetleges megsértésével is számolni kell.

– Mire kell még odafigyelni?

– Alapkövetelményként kell kezelni, hogy a hagyományos „pilótás” légi járművek használatához hasonlóan a pilóta nélküli légijármű-rendszerek alkalmazásához is – annak céljától és a repülőeszköz kategóriájától függetlenül – elengedhetetlen a megfelelő üzemeltetési környezet kialakítása. Ez kategóriától függően eltérő lehet, de a legtöbb esetben szükség van a megfelelően tanúsított légi jármű mellett a hatósági engedélyekkel rendelkező gyártó-, javító- és karbantartó, valamint az üzemeltetőszervezetekre és a megfelelően képzett földi kezelőszemélyzetre is.

A pilóta nélküli légijármű-rendszerek használatához szükséges engedélyek kiadása előtt a repülőeszköz tanúsítása mellett a földi irányítóállomást, a kettő közötti kommunikációt biztosító frekvenciát, valamint a repülőeszköz indítását és leszállását biztosító berendezések vizsgálatát is el kell végezni. Az engedélyeztetési folyamatok során sok kihívás és kompromisszum elé állítja a hatóság szakembereit annak ismerete, hogy nagyon sok pilóta nélküli légi járművet gyártanak nem a repülőgépiparban elfogadott körülmények között, és a kereskedelmi forgalomban bárki számára elérhető,valószínűleg szintén nem a repülőgépiparban elfogadott minőségi irányítási rendszer alapján készített alkatrészekből.

– Gyakran használják a civil életben is ezeket a rendszereket?

– Hazánkban a pilóta nélküli légijármű-rendszerek civil alkalmazásának igénye az elmúlt évek során jelentősen megnőtt. Ezt, valamint az alkalmazásban rejlő repülésbiztonsági kockázatokat felismerve az NKH Légügyi Hivatal vezetősége kezdeményezte a témában a jogalkotó Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnál  a jogszabályi környezet kialakítását, amely részletesen meghatározná a fent említett rendszerek alkalmazhatóságának követelményeit.

– Melyek a sarkalatos pontok a szabályok kialakításánál?

– A jogszabály megalkotásánál mindenképpen figyelembe veszik a különböző nemzetközi fórumokon és munkacsoportüléseken elért eredményeket és főbb irányokat. A jogszabályi követelmények kialakításánál nagyon fontos szempont lesz a repülőeszköz felhasználási területe is, vagyis hogy kizárólag a szabadidő eltöltésére használt, hobbicélú repülésről vagy tevékenységi engedélyhez köthető kereskedelmi célú felhasználásról beszélünk. A hobbicélú felhasználásra általában az RC és az FPV merev, illetve forgószárnyas modelleket használják. A tervek szerint felhasználási területenként más követelményeknek kell majd megfelelni, így értelemszerűen a korlátozások is eltérőek lesznek.

Az előbb részletezett üzemeltetési környezet megteremtése mellett a másik kiemelkedően fontos terület a felhasználás és az engedélyezés szempontjából a pilóta nélküli légi járművek „munkaterületének”, a légtérnek a kérdése. Jelenleg – hasonlóan a világ számos országához – hazánkban ezeket az eszközöket csak a feladatuk végrehajtásához szükséges elkülönített légtérben szabad használni. A fent említett jogszabály-előkészítő munkacsoport egyik feladata a magyar légtérstruktúra elemzése és javaslat kidolgozása az esetleges változtatásra annak érdekében, hogy a pilóta nélküli légijármű-rendszereket megfelelően koordinálva lehessen használni.

– Honnan tájékozódhatnak a felhasználók minderről?

– A közeljövőben Légügyi Hivatal honlapján elérhetőek lesznek a fent említett légi járművek használatához teljesítendő hatósági követelmények és a szükséges engedélyek megszerzéséhez benyújtandó kérelemminták.

A repülésbiztonság érdekében a Légügyi Hivatal a jövőben fokozottan fogja ellenőrizni az idevonatkozó követelmények betartását, és az engedély nélküli repülések esetén légiközlekedési bírság kiszabására kerülhet sor, ami több százezer forintig terjedhet. Cikkünk célja is az, hogy a pilóta nélküli légi járművek alkalmazásának, illetve az azzal összefüggő, magas színvonalú, szakmai és jogilag tiszta használatukat lehetővé tevő alapkövetelmények bemutatása mellett az olvasók láthassák, hogy az NKH Légügyi Hivatala nyomon követi a repülésben megjelenő legújabb technológiákat, és mindent megtesz azért, hogy intézkedéseivel és engedélyeivel ne ellehetetlenítse a fent felsorolt eszközök használatát, hanem a légi közlekedés magas fokú biztonságának megtartása mellett támogassa azt.

NKH LH

Cikkünk a Nemzeti Közlekedési Hatóság támogatásával készült!