Általában véve igaznak tekinthető az az állítás, miszerint a polgári felhasználásra bevetett legújabb technikák és technológiák a hadiipari fejlesztések eredményeinek köszönhetők.

Nincs ez másként a drónokkal (a pilóta nélküli légi járművekkel) sem, hiszen alig harminc esztendővel az 1960-as években történt komolyabb eszköz kialakítását és használatát követően 1991-ben már megjelentek a maiakhoz sok tekintetben hasonlító drónok, amelyek tíz év múltán már az ipar és a mező-gazdaság területén is bevethetők voltak. Térhódításuk pedig az agráriumban azóta is töretlen, hiszen korábban soha nem gondolt lehetőségek tárházát nyitotta meg.

A fejlődés útja természetesen nem volt minden akadálytól mentes, hiszen a korai drónokat még többnyire önmagukban is nehéz benzinmotorok hajtották, így szóba sem kerülhetett pluszteher szállítása. A pilóta nélküli légi járművek folyamatos fejlesztése azonban a 2000-es évek elejére már végképp háttérbe szorította az egykor forradalmi jelentőségűnek számító mezőgazdasági re-pülőgépek használatát, amelyek a hatalmas, helyenként nehezen megközelíthető földek fölött hatékonyan segítették a művelést, ám már meg sem közelítették a drónok repülési és alkalmazhatósági jellemzőit.

Már nem csak a permetezés a lényeg

Az elsősorban Japánban fejlesztett új generációs drónok már villanymotort kaptak, amely egyfelől könnyebb volt a korábban használatos robbanómotornál, másfelől az üzemanyagtartályok helyére – az ugyancsak ugrásszerű fejlődésen átesett akkumulátorok mellett – leginkább a permetezéshez használt anyagok kerülhettek. A hagyományos multirotoros kialakítású drónokat mindinkább az okosmegoldások, az automatizált működés és a könnyű irányíthatóság jellemzi. A gyártók komoly üzletet láttak a különböző feladatokra specializálható pilóta nélküli járművekben, így az agrárium részére előállított termékekben is. Így érthető, hogy a 2010-es évek közepére a drónok egyre meghatározóbb szerepet töltöttek be a mezőgazdasági művelésben, legfőképpen a terep felmérésében és az azt igénylő célzott permetezésben.

A napjainkban használatos drónok azonban nemcsak a kemény fizikai munkától kímélik meg a nagy, illetve közepes földterületeken gazdálkodókat, de okosmegoldásaik révén egészen elképesztő számításokhoz is hozzájárulnak az esetleges kárfelméréstől a növényi kultúrák vizsgálatáig. Ami pedig a permetezést illeti, éppen egy új magyar technológia révén jelentősen csökkenthetővé vált a kiszórt permetanyag fajlagos mennyisége azáltal, hogy innovatív megoldást alkalmaztak a permetezőfej kialakításakor. A permeteződrónok azonban nem csupán folyékony anyag terítésére alkalmasak, hanem szemcsés műtrágya és növényi magvak szórására is, ami a drón előzetes fényképfelvételei alapján jól behatárolható területekre terjed ki.

Szakszerűen és szabályosan

Dr. Sándor Zsolt és dr. Pusztai Máté, a KTI Légiközlekedési Kutatóközpont szakértőinek összefoglalójában láthatjuk, milyen feltételek teljesülése esetén lehet különböző mezőgazdasági feladatokat pilóta nélküli légi járművek segítségével szakszerűen és legálisan végrehajtani.

A drónokkal végzett munkák előnyeinek ismeretén túl nem árt, ha a felhasználó ismeri azt a szabályozási környezetet, melyben az ilyen jellegű mezőgazdasági műveletek megvalósíthatók. Lényeges: ezek a tevékenységek légtérhasználattal járnak, s mivel ugyanazt a légteret használják, amit a hagyományos légi járművek, fennáll az összeütközés veszélye. Ezért be kell tartani a légi közlekedésre vonatkozó szabályokat, hogy minimalizálni lehessen az összeütközés kockázatát.

A drónok mezőgazdasági felhasználása alapvetően két nagy területre osztható: monitoring és kijuttatás. Ha monito-ring-fela-da-tokról van szó – ilyen az, amikor a drón feltérképezi az adott területet, és onnan csak adatokat gyűjt a művelet elvégzése során –, az sok esetben elvégezhető a „nyílt” műveleti kategóriának megfelelően (bár az új osztályazonosító címkék hiányában egyre szigorúbb feltételekkel). Ebben az esetben a megfelelő védőtávolságok, magassági korlátok és az általános biztonsági szabályok betartásával a műveletre vonatkozó előzetes engedély nélkül is végre lehet hajtani a repülést, természetesen minden egyéb vonatkozó követelmény betartásával. Ilyenek például a mydronespace applikáció használata, távpilóta--kompetenciák, megfelelő eszköz választása, lakott területtől kellő távolság tartása stb. Amennyiben a „nyílt” kategóriára vonatkozó követelmények egyike valamilyen ok miatt nem teljesíthető, akkor a műveletet a „speciális” kategóriára vonatkozó feltételek szerint kell végrehajtani.

Ezzel szemben ha olyan műveletet szeretne végezni a felhasználó, ahol már valamilyen anyag kijuttatása valósul meg a drónról, akkor az „speciális” kategóriájú műveletnek minősül. Erre jóval szigorúbb szabályok vonatkoznak, és a felhasználónak előzetesen számos követelményt teljesítenie kell, amelyek közül a legfontosabb, hogy kizárólag a légi közlekedési hatóság által kiadott műveleti engedély vagy könnyű UAS-üzembentartói tanúsítvány (LUC) birtokában hajtható végre. Ez ráadásul nemcsak a kijuttatás ténye miatt van így, hanem a magyar jogszabályok is kifejezetten előírják.

Az ilyen repülések alapvetően négy követelményrendszer együttes kielégítését követelik meg. Lássuk ezeket részletesen.

Légi közlekedésre vonatkozó követelmények ((EU) 2019/947 EU végrehajtási rendelet és a Légi közlekedésről szóló törvény, valamint a légtérhasználatot szabályozó hazai jogszabályok):

● A permetezési tevékenységek olyan magasabb kockázatú műveletek, melyek csak műveleti engedély vagy LUC birtokában végezhetők el. Ennek megszerzéséhez az UAS-üzembentartónak megfelelő műveleti eljárásokat kell kidolgoznia – úgynevezett üzemeltetési kézikönyvet vagy LUC kézi-könyvet –, és az engedélytípust kiállító légi közlekedési hatóság felé igazolnia kell a kompetenciáit, amelyek kiterjednek az UAS-üzembentartó szervezetére, az általa alkalmazott képzésekre, az elsajátított kompetenciákra, az eszközök használatának módjára és még több területre, amelyek közül az egyik legfontosabb a művelet lebonyolításához kapcsolódó kockázatok kezelésének módja.

● Minden műveletet egyedi kockázatelemzésnek kell alávetni, amelynek során a helyszínen azonosítani kell a lehetséges veszélyeket, és a kezelésükhöz illeszkedő intézkedéseket kell alkalmazni. Ehhez az EU által kidolgozott SORA kockázatelemzési módszertant kell használni. Az intézkedések összetettsége és szigorúsága függ a helyszín elhelyezkedésétől, tagoltságától, az ott potenciálisan felbukkanó külső (a műveletbe nem bevont) személyek számától, az akadályoktól (távvezeték, szélturbina stb.), az alkalmazott eszköz típusától és a mesterséges infrastruktúrák közelségétől is (lakóépületek, utak és vasútvonalak közelsége stb.). A kockázatelemzés során meg kell határozni a kötelező védőtávolságokat, ahol a művelet elvégzése során biztosítani kell, hogy oda olyan személy lehetőleg ne tudjon bejutni, aki nem vesz részt a műveletben.

● Minden műveletet részletesen dokumentálni kell, hogy azok visszakövethetők legyenek, ugyanis a légi közlekedési hatóság minden műveleti engedéllyel vagy LUC tanúsítvánnyal bíró UAS-üzembentartót meghatározott időnként ellenőriz, s ilyenkor utólagosan átnézi a műveleteket azok dokumentációi alapján.

● A műveletet csak a légi közlekedési hatóság által nyilvántartásba vett eszközzel lehet elvégezni, és a drónon ezt az úgynevezett nyilvántartási jelet az UAS-üzembentartó nyilvántartási azonosítójával együtt fel kell tüntetni.

● A permetezési műveletet legalább két főnek kell végrehajtania, akik közül a távpilótának kompetenciatanúsítvánnyal kell rendelkeznie. Ez azt jelenti, hogy számára az
A1/A3-as online vizsgán kívül további elméleti és gyakorlati ismereteket kell elsajátítania, és az elméleti ismeretekből vizsgáznia kell.

● Az EU-s szabályozás értelmében a kereskedelmi tevékenységet végző drónos permetezést végrehajtó – de akár a mo-ni-toringtevékenységet ellátó – UAS-üzem-bentartónak 750 000 SDR fedezetű kötelező felelősségbiztosítással kell rendelkeznie. (Az SDR angolul Special Drawing Rights, azaz Különleges Lehívási Jogok, a lehetséges igény szabadon használható pénzneme a Nemzetközi Valutaalap – IMF – tagjainak.)

● A műveletet be kell jelenteni a Hun-ga-ro-Control által üzemeltetett mydronespace mobiltelefonos applikációban.

● Amennyiben a művelet környezetvédelmi szempontból korlátozott légteret érint, akkor szükség van további engedélyek meg-szerzésére is.

● Repülőterek közelségében vagy földig érő ellenőrzött légterekben megvalósítandó műveletek esetén kötelező az úgynevezett eseti légtér kijelölése, amely biztosítja, hogy a művelettel érintett légtérben a drónon kívül más ne tartózkodjon, oda kívülről más felhasználó ne tudjon belépni, így védve a drónost a művelet végrehajtása során.

Légi járműre vonatkozó műszaki követelmények ((EU) 2019/945 felhatalmazáson alapuló rendelet):

● A drónt a gyártó megfelelőségértékelésnek veti alá, amelynek eredményeként CE jelölést kap. Ez a folyamat a monitoringdrónok esetében a jövőben osztályazonosító címkével is ki fog egészülni. Erre nem a növény-védelmi szempontok, hanem egyéb EU-s sza-bályozók miatt van szükség.

Növényvédelmi követelmények (44/2005. (V. 6.) FVM–GKM–KvVM együt-tes rendelet):

● A műveletben részt vevő személyek közül legalább egy főnek rendelkeznie kell igazolt növényvédelmi ismeretekkel – ez lehet az úgynevezett zöldkönyv megléte vagy növényorvosi végzettség.

● Csak engedélyezett növényvédő szer juttatható ki, amelyre légi kijuttatási engedélyokirat is elérhető. Permetezési művelet végrehajtásához kijuttatási tervet kell készíteni, amelyet a tervezett művelet előtt legalább 30 nappal kérelem formájában el kell juttatni az illetékes megyei szervezethez. Ettől indokolt esetben el lehet térni, illetve bizonyos előre nem látható veszélyek megjelenése esetén ennek hiányában is el lehet végezni a műveletet.

● A kijuttatási terv szerinti – vagy adott esetben az attól eltérő, esetleg annak hiányában végrehajtott – permetezést a műveletet megelőző munkanap reggel 9 óráig be kell jelenteni az illetékes megyei szervezetnek. E bejelentésnek tartalmaznia kell a légi közlekedési hatóság által kiadott műveleti engedély vagy LUC számát és a drón nyilvántartási jelét, azaz eszközregisztráció nélkül nem lehet szabályosan permetezni.

Növényvédelmi eszköz műszaki

követelményei (43/2010. (IV. 23.)

FVM rendelet):

● Csak típusminősítéssel rendelkező eszközök használhatók a növényvédelmi beavatkozásra. A minősítés magára a kijuttatóeszközre vonatkozik, ami a permetszer kijuttatását végzi – a drón ilyen szempontból maga az a platform, amely a kijuttatóeszközt hordozza. A minősítés megszerzése a gyártó vagy a forgalmazó feladata, amely nemcsak az új, hanem a már forgalomba hozott eszközökre is megszerezheti ezt utólagosan.

● A sikeres eljárást követően a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem adja ki azt a matricát, amelyet a gépeken el kell majd helyezni.

Lényeges, hogy a felsorolt valamennyi engedély megszerzése kötelező, hogy a felhasználás jogszerű legyen. Ezek jelentős időszükséglettel járnak, így nem árt, ha az UAS-üzembentartó már előre megtervezi tevékenységeit, és ennek megfelelően szerzi be a szükséges dokumentumokat.

Schváb Zoltán

a KTI Közlekedéstudományi Intézet

Nonprofit Kft. ügyvezetője